Egy miskolci teremgarázs 2012-es vásárlása kapcsán kellett szembesülnöm vele, hogy a NAV B-A-Z Megyei Adóigazgatóság Illeték Osztálya hogyan szed be némileg több illetéket, mint ami törvényesen fizetendő lenne az adózók által.

Úgy működik a dolog, hogy az ilyen viszonylag kis értékű ingatlanoknál nem fogják elfogadni az adásvételi szerződésben szereplő vételárat, hanem az Art 126§ (1) alapján a forgalmi értéket majd  "becsléssel" állapítják meg.

Rendben is lenne a dolog, ha irreálisan alacsony vételár esetén a NAV egy korrekt eljárásban állapítaná meg az illetékfizetés alapjául szolgáló forgalmi értéket.

Sajnos azonban szó sincs erről!

A tény az, hogy a jelenlegi reális piaci árakon történő ingatlanszerzéseknél a NAV nagy valószínűséggel élni fog a fogalmi érték megállapítási jogával, melynek során ki fog választani 7 db kénye-kedve szerint összeválogatott hasonló ingatlanra vonatkozó un. "összehasonlító értékadatot". Azért írok "összehasonlító értékadatot" mert a NAV szerint az a valós vételár, amit az állampolgár nem vitat, vagy ha vitat is, nem visz el bírósági szakaszig, ahol jogerős bírósági ítélet születhetne. Hogy érthető legyen: ha valaki vesz egy ingatlant 3 MFt-ért, de a NAV 4 MFt forgalmi érték után szabja ki az illetéket és az adózó ezt nem vitatja, akkor a NAV szerint 4 MFt lesz a valós forgalmi értéke az ingatlannak, holott adott esetben a szerencsétlen adózó egyszerűen csak nem akart pereskedni...

A következő hasonló ingatlan adásvételénél a NAV már gátlástalanul fog erre a 4 MFt-ra  "összehasonlító" értékadatként" hivatkozni, úgy beállítva azt, mintha az adott ingatlannak az lett volna a valós vételára. "Természetesen" a 7 db "összehasonlító értékadat" ezen túlmenően egy gondos válogatásnak köszönhetően a legdrágább ilyen adatokat fogja tartalmazni. Majd a NAV megállapítja, hogy ennek a 7 db -irányított módon összeválogatott és fiktív értékadattal szereplő- hasonló ingatlannak az átlagos négyzetméterára lényegesen magasabb, mint amennyiért vette a szerencsétlen adózó az ingatlant és máris "alátámasztott" a NAV forgalmi érték megállapítása, vagyis máris lehet fizetni az illetéket a megállapított magasabb forgalmi érték után....

Ha ez nem tetszik ez az adófizetőnek, akkor fellebbezhet -persze nem ingyen-, de mondhatom, hogy feleslegesen, mert nagyon kell a pénz a NAV-nak, a másodfokú eljárásban ugyan az a NAV (csak egy másik osztálya) szervilis módon meg fogja állapítani, hogy az első fokú határozat jogos, maximum lehet menni jogorvoslatért a bíróságra, persze mivel a másodfokú határozat már jogerős, az illetéket is be kell fizetni.

Ezzel csak 2 gond van: az egyik az, hogy néhány tízezer forintért egyszerűen gazdaságilag nem éri meg pereskedni, mert a bíróság a valós költségeket és a pereskedő adózó saját idejének az ellenértékét úgysem ítéli meg és fizetteti meg a NAV-val. A másik gond pedig, hogy ilyen esetben a bíróság által kirendelt szakértő megkéri a NAV-tól az "összehasonlító értékadatokat", ami alapján a szakértői véleményét meghozza és persze a NAV megküldi neki nagyjából ugyan azt a 7 db önkényesen válogatott és általa megállapított forgalmi érték adatot, amire a határozatában is már hivatkozott...A szakértő pedig megállapítja majd ezen adatok alapján nagyjából ugyan azt az értéket, mint a NAV és máris bukta az adózó a pert -Hungarisztánban.

Nem kell hozzá sok logika és statisztika tudomány, hogy rájöjjünk arra, hogy ez a módszer szisztematikusan felültorzítja az ingatlan forgalmi érték adatbázist, hiszen folyamatosan valótlanul magas adatok kerülnek az adatbázisba. Így fordulhat elő, hogy a NAV szerint -legalábbis az általuk megküldött másodfokú határozatban leírtak alapján- az utóbbi években "nem tapasztalható" ingatlan árcsökkenés Miskolcon... :-)

Vajon hogyan nem tűnik fel senkinek nálunk az, hogy a NAV mint az illeték beszedésben érdekelt fél egyúttal az adatgazda is a forgalmi értékeket illetően és eképpen lehetősége van az ebből származó adatszolgáltatásait az érdekeinek megfelelően manipulálni?  Szerintem ha már a NAV az adatgazda, akkor legalábbis nyilvánosnak kellene lennie minden egyes ingatlanszerzés adásvételi szerződésben szereplő és NAV által megállapított értékének (ha az eltérő) -persze ez elég lenne a szerződő felek neve nélkül, pld csak város, utca bontásban, vagy nagyon hosszú utcák estében, ahol az árak az utca egyes szakaszain eltérőek lehetnek az utcát tovább lehetne bontani házszám szakaszokra: pld. 1-100, 101-200, stb. Ez a módszer segítené az adózókat is és a NAV visszaélések elkerülését is.

Meg kell csak nézni, hogy a NAV tervszámai hogyan alakulnak...meg azt hogy hány esetben élt 2012-ben a NAV a forgalmi érték megállapítás jogával és ebből kifolyólag mennyi többlet illetéket szedett be.

A számomra megküldött első és másodfokú határozatban szereplő jogszabálysértések, elírások és hibák alapján egy olyan hivatal magatartásmintája rajzolódik ki, mely a túlzott hatalma és az állampolgárok többségének a meglehetősen beletörődő magatartása miatt igen nagy magabiztossággal próbálja "lehúzni" a tisztességes adófizetőket, ahol erre csak módja van.

Hát, így kell teljesíteni a növekvő illetékbevételi tervszámokat akkor is, ha csökkennek az ingatlanárak és a forgalom.

Hiába, no! Kell tartani a hiánycélt. Bármi áron. Pedig csak szépen kellett volna kérni, hogy fizessek már pluszban 29 000 Ft illetéket...